2013. szeptember 25., szerda

Költözöm....

Kedves Blogkövetők!

A mai nappal átköltözök egy új helyre. Remélem, ott is velem tartotok... ;-)

Mától (2013. szeptember 25.) megtalálhattok a hahopihe.cafeblog.hu oldalon!
(hahopihe ezúttal már kötőjel nélkül ;-)


2013. szeptember 19., csütörtök

Tarte tatin (Francia almatorta)

"Mint minden valós személyhez köthető fogás, a Tarte Tatin (ejtsd: tart taten) is szinte mesébe illő legendával büszkélkedhet, amelynek igazi és anekdotikus elemei olyannyira összekeveredtek az idők során, hogy nehéz is kibogozni, melyik régebbi: a recept vagy a sütemény?"
A legendáról ITT olvashattok bővebben. ;)

Egy kicsit kísérletezésbe fogtam az első Tarte Tatin elkészítésekor, és meg kell valljam, hogy az ízén roppant sokat dobott a tejszín, amit adtam az almához. Egy hátránya azonban volt, mégpedig, hogy a tejszínt nem nagyon tudta felszívni a tészta, vagy megkötni a karamell. Ezáltal kissé szétesett, nem volt épp ideális fotóalany. De majd még kísérletezek.
Másodszor már maradtam az eredeti receptnél, pusztán egy kevés dióval spékeltem meg a tortát, ami igen jól passzol a süteményünkhöz. Körtés verziót terveztem készíteni, de a körték annyira puhák és lédúsak voltak, hogy féltem, nem sikerülne túl jóra, ezért a már korábban bejegyzett körtés saláta lett azon gyümölcsök sorsa. De el fog készülni keményebb húsú körtéből, az egyszer biztos!
A receptek között böngészve végül a Nosalty oldalon találtra esett a választásom. A tészta nem tartalmaz cukrot, de ezen ne botránkozzon meg senki, van elég cukor a tortában így is, hogy pont elég édes legyen.

Hozzávalók
4-6 szem alma
18 dkg cukor
7 dkg vaj

Tésztához
 20 dkg liszt
15 dkg margarin/vaj
csipetnyi só
1 tojás sárgája
2-4 ek víz

A tésztával kezdünk. A liszthez hozzáadjuk az apróra darabolt (vagy lereszelt) hideg margarint, valamint a csipet sót. Alaposan elmorzsoljuk az egészet. Ha kész, hozzáadjuk a tojás sárgáját, és apránként annyi vizet, hogy össze tudjuk gyúrni a tésztánkat. Ha összeállt, folpackba csomagoljuk, és betesszük a hűtőbe pihenni legalább fél órára.
Ez idő alatt megpucoljuk az almákat, a magházat eltávolítjuk, és vékony szeletekre vágjuk. Egy teflon serpenyőben megolvasztjuk a vajat, rászórjuk a cukrot, és világos barna színűre karamellizáljuk.  Hozzáadjuk az almákat, megforgatjuk a karamellben, és picit megpároljuk. Ha kész, én nem vacakoltam vele, egy sütőpapírral kibélelt tortaformába öntöttem az egészet. A serpenyőbe még bedobtam a diót, kb. 2 percig kevergettem a tűzön, majd ezt is az almákra szórtam. A tésztát lisztezett felületen akkorára nyújtottam, hogy picit nagyobb legyen a 24 cm-es tortaformánál. Lefedtem vele az almákat, oldalt picit begyűrögettem, majd a tetejét megszurkáltam egy késsel. 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és kb. 25-30 perc alatt megsül. Hagyjuk picit hűlni, hogy a karamell megkössön, majd egy tányért szorítunk a tésztára, és roppant gyors mozdulattal az egészet megfordítjuk. Bevallom, nekem kevés levet eresztett még, így ha óvatosak akarunk lenni, ezt a mozdulatot a mosogató felett kövessük el :) Azt mondják, langyosan a legjobb, szerintem pedig teljesen mindegy, nekem másnap is pont annyira ízlett. Jó étvágyat hozzá!



Rozsos, tejes kifli


Egyelőre csak kis mértékben rozsos. Bár sok háztartásban már lassan alapfelszerelés a rozsliszt, mi még mindig nem tartunk itt. De haladunk az úton :) Viszont a drasztikus változást nehezen viseljük, és bár én nyitottabb vagyok az új dolgokra, a család többi részéről ez nem mondható el. Egyeske így se ette olyan jó ízűen a kiflit, mint szokta, feltűnt neki, hogy más.... a rozsos pékáruknak van egy fajta savanykás íze. Szerintem kis mennyiségnél ez nem is tűnik fel annyira, de úgy tűnik a válogatós gyerekemnél igen. Bár mit lepődök meg, egy mikro milliméternyi dolgot észrevesz az ételekben, ami neki nem tetszik, képes az egészet ott hagyni :) 
Na ott tartottunk, hogy kifli. Finom, puha, és külsőre egész szép is lett. A receptet ITT találtam. A mennyiséget pusztán elfeleztem, hisz első próbánál nem szeretek nagy adagokat készíteni egyből. És a liszt egy részét rozslisztre cseréltem. A leírás szerint kívül ropogós lesz, na nekem nem lett az :) Az egész puha, de nagyon fincsi...

Hozzávalók
8 db-hoz

30 dkg liszt
10 dkg rozsliszt
2,5 dl tej
2 dkg élesztő
1/2 ek cukor
1/2 ek só
1 ek kefír
1 ek olaj

Az élesztőt a cukorral langyos tejben kb. 15 perc alatt felfuttatjuk. A liszteket összekeverjük a sóval. Hozzáadjuk a kefírt, az olajat, és a cukros-élesztős tejjel együtt összegyúrjuk. Alaposan megdolgozzuk a tésztát, majd lefedve meleg helyen duplájára kelesztjük. 
Ha megkelt, lisztezett deszkára borítjuk, 2 felé szedjük a tésztát, egyenként kört nyújtunk belőlük, és a köröket 4 részre vágjuk. Az így kapott háromszögeket a szélesebb felüknél indulva feltekerjük, ha kész, kicsit ívbe hajlítjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire pakoljuk, langyos tejjel lekenjük a tetejüket, és újabb 15-20 percig hagyjuk pihenni.


A sütőt ezután 200 fokra kapcsoljuk, az aljába pedig egy tepsit teszünk, amibe vizet öntünk, és a kifliket kb. 20 perc alatt (figyeljük!) készre sütjük. (Elképzelhető, hogy a gőzben sütés végett nem lett kívül ropogós, legközelebb gőz nélkül fogom sütni.)
Vidám sütögetést! ;)

2013. szeptember 18., szerda

Vajban sült körte és ananász saláta ágyon


A minap felvetettem a Facebook oldalon, hogy van néhány körtém, és várom a jobbnál jobb sütiötleteket. Nos, Lilutól kaptam egy szuper ötletet, igaz nem sütis, de rögtön megtetszett, és ki is próbáltam, mivel család azon része, akik nem kaphatók a hasonló újításokra, úgyse volt itthon.
Sajt ugyan nem volt, de helyette volt dió, és ananász, így ezek kerültek még a salátába pluszként. Bátraknak ajánlom kipróbálásra, szerintem fincsi párosítás! ;-)

Hozzávalók
saláta
(madár, rukkola, bébispenót, jég, bármi...)
2 körte
2 szelet ananász
2 marék dió
1 diónyi vaj
balzsamecet, bors, olíva olaj

A körtéket negyedeljük, magukat kivágjuk, és a vajon az ananásszal együtt picit megpároljuk, megsütjük minden oldalról. Ha kész, kivesszük, a diót is bele dobjuk a serpenyőbe, párat keverünk rajta, kivesszük. A salátát olíva olajjal meglocsoljuk (én picit sóztam is, szeretem a kontrasztot), rá, vagy mellé tesszük a gyümölcsöket, meglocsoljuk kevés balzsamecettel az egészet, és frissen őrölt borssal megszórjuk. Rászórjuk a diót, és tálaljuk. Gyors, különleges, finom! Köszi Lilu, hogy nem tartottad magadban ezt a remeket! ;-)

2013. szeptember 15., vasárnap

Pókember

Egy nagyon hirtelen jött ötlet, és nagyon gyorsan is kellett elkészíteni... ez látszik is a kivitelezésen, de ugyanakkor az is látszik, mit ábrázol :-)
Mivel "A" torta már egy héttel korábban elkészült, ezt őszintén szólva, egyáltalán nem terveztem díszíteni. Csak raktam a tésztát és a krémet egymásra, a létező legegyszerűbb megoldással, amit szeretek. Aztán mondom, áááá csak csupasz ez a tortácska. Volt még elfekvőben egy kevés cukormáz, úgyhogy bepókhálóztam a tetejét. Majd betettem a hűtőbe. De csak nem hagyott a gondolat, hogy még mindig nem olyan igazi. Úgyhogy megnéztem pár pókember fejet, meg tortát, hát hogy őszinte legyek, nem a legtutibb a felhozatal e téren.... A "legjobb" az volt, amikor tényleg tökéletes kivitelezés mellett a pókember fején a pókhálók ívei fordítva futottak, így inkább hasonlítottak egy virágmintához, mint pókhálóhoz.... aki ennyire precízen tud legyártani egy tortát, igazán figyelhetne ilyen apró részletekre. Tehát nekem a kivitelezés gyér, de az ívek rendben vannak :-D Este készült már, fáradt is voltam... csak a pókember fejét tovább tartott elkészíteni, mint az egész tortát!!!!! És ez nem vicc... mire bekarcolgattam a pókháló vonalait, majd tűvel befestettem, hát nem lennék tetováló művész :-) babra munka. Recepttel nem jövök, a tészta az általam kedvelt kevert kakaós tészta megduplázva, így 4 lapot kaptam. 12en voltunk, kellett az anyag... :-)
Krémek vegyesen nutellás mascarpone, sima porcukros mascarpone, és vaníliás tejszín. Közé némi meggy, tetejére tejszínnel olvasztott étcsokoládé, és a díszítés.

Töltelékhez receptet találhattok ITT, ITT, ITT

2013. szeptember 9., hétfő

Naprendszer

Csak úgy suhannak az évek, de gondolom ezt nem én érzem így egyedül.... Egyeske ismét jubilált, fél évtizedes lett. Már idejében elkezdtem kérdezgetni, hogy milyen tortát szeretne a szülinapjára. Hát csak, hogy fel tudjak készülni. A kívánság így hangzott (hozzá kézmozdulatokkal ábrázolva az elképzelést): Hát bolygósat, legyenek rajta bolygók, meg rakéta, amiben lego bábuk ülnek.
Nem aprózta el :) A kézügyességem meg elég gyér, ez már többször bebizonyosodott, így próbáltam leredukálni a kívánságokat. Meg gondoltam még úgyis változni fog, szeret variálni.... de nem, 1 hónap múlva még mindig a bolygós torta volt a kívánság. Szerencsére az űrhajót és a lego bábukat már "elhagyta".

Szülinap előtt 2 héttel elkezdtük a bolygókat lemakettezni Férjjel. Gondoltam, mivel úgyse eszik marcipánt, meg ilyeneket, akkor ráteszem majd a gyurmabolygókat, és legalább el tudja majd tenni emlékbe, ha szeretné. Nos, a gyurma nagyon szétrepedezett, ezzel sajnos nem számoltam... Így új ötlethez kellett nyúlnom, és akkor jött a dekor cukormáz. Nem mondom, hogy nem küzdöttem meg a magam harcát, de mint anyag, jól szuperált. Ételfestékkel színeztem, ide egy csepp, oda, aztán jöttek a színek, igaz nem mindig pont olyan, amit szerettem volna, de nem adtam fel. 3 óra alatt meg is születtek a bolygók, amelyeket aszerint formáztam, ahogy az ő enciklopédiájában kinéz, arra az esetre, ha összehasonlítaná. Azért legyen már egyezőség :-) Mert hozzáteszem, az interneten nézegetve azért jelentős színeltérés van bolygó és bolygó között.

Íme a bolygók gyurma és dekor cukormázas változata:


Az ötlet pedig egyszerűen nem jött a tortát illetően, de nagyon nem. A szülinap reggelén elvittem Őt oviba, de csak fél napos volt, hisz mégis csak szülinapja van. Így a délelőttje tortás ovis ünnepléssel telt, nekem pedig jutott kis időm összehozni azt, amit még ki se találtam. És mivel ennyire elhagyott az ihlet, a létező legegyszerűbb megoldást választottam. A bolygók megkapták a napjukat, és ennyi.
A napot nagyon gyorsan készítettem, a blogon még nem szereplő mikrós sütiből készült. Ennek az összeállítása 1 perc, és a mikróban elkészül 3-5 perc alatt. Előnye, hogy gyors, hátránya, hogy hamar keményedik, így frissen fogyasztva a legjobb. De ez sem zavart, napot nem terveztünk enni. És volt egy szép öblös bögrém, ebbe pakoltam a hozzávalókat, így csak picit kellett faragni a tésztából, és már meg is volt a félgömb a naphoz, melyet csokigyurmával burkoltam. Azért ezzel, mert maradt még az Angry Birds tortából fehér, piros és sárga, amiből pont jó narancsot hoztam össze :) A baj csak az ezzel, hogy nekem egyszerűen nem megy a szép borítás. Ez a többi tortámon is látszik, így mondtam is Férjnek, hogy következő szülinapomra örülnék egy tortakészítő tanfolyamnak. Nagyon szeretném ellesni a tökéletes technikát. Tehát a napunk kissé gödrös, néhol vékony a borítás, de nap, és ez ki is derül első ránézésre. Ha másról nem is, a bolygókról talán... :-D






A rém egyszerű megoldáshoz nyúltam, és egy szimpla piskótát sütöttem, amit mascarponével és meggyel töltöttem meg, majd csokival nyakon öntöttem. Mi ezt így szeretjük, tudtam, hogy az ünnepelt is meg fogja enni, és nagyon gyorsan elkészíthető.


Piskóta
2 lapot sütöttem külön-külön 26 cm-es tortaformában
(elkerülve, hogy nem tudom egyformán elvágni)

3-3 tojás
4-4 ek cukor
3-3 ek liszt
1-1 ek kakaó
2-2 ek víz
csipet sütőpor

Töltelék
250 gramm mascarpone
2-3 ek porcukor
fél üveg meggy befőtt

Teteje
15 dkg étcsokoládé
1 dl tejszín

Nap

A piskótához a tojás fehérjét külön habbá vertem. A sárgáját a cukorral habosra kevertem, hozzáadtam a vizet, a lisztet, sütőport és a kakaót. Összedolgoztam, hozzáforgattam a fehérje habot, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt megsütöttem.
A töltelékhez a mascarponét kevés átszitált porcukorral ízesítettem. Ezzel megkentem az egyik piskóta lapját, rászórtam a meggyet.

Lefedtem a másik piskótával. Az étcsokit és a tejszínt vízgőz fölött megolvasztottam, összefőztem. Kicsit hagytam hűlni, majd ráborítottam a tortára, nem törődve azzal, hogy oldalt itt-ott megfolyik, hisz ennek nem volt jelentősége. Rátettem majdnem középre a napot :-D amit előzőleg csokigyurmával beborítottam, és köré pakoltam a bolygókat.

És íme a napkitörés pillanata...



2013. augusztus 29., csütörtök

Zöldséges krémek


Elsőként egy sárgarépás karfiolkrém készült a héten, majd a Nosalty facebook oldalán közzétett lenmagos cukkinikrém látványa után egy cukkinikrém is követte. Bár ezeket a krémeket mi sokszor majonézzel fogyasztjuk, most ezt igyekeztem elhagyni. És lám, így is fincsi egy zöldségkrém.

Sárgarépás karfiolkrém

Hozzávalók
néhány rózsa karfiol
1 répa
petrezselyem
1-2 ek tejföl
1 mk mustár
1 kis gerezd zúzott fokhagyma
só, bors

A történet nálam úgy kezdődött, hogy elkezdtem főzni a karfiol levest annak rendje és módja szerint, mindent beledobálva. És amikor már puha volt minden zöldség, kiszedtem a karfiolból és a répából párat magamnak, botmixerrel pürésítettem, fűszereztem, tejföllel lazítottam, és pirítóssal elfogyasztottam. Rém egyszerű, és nagyon-nagyon finom. Én imádom a karfiolt minden formában, a családnál sajnos feketelistás zöldség....


Szezámmagos cukkinikrém

Hozzávalók
1 közepes cukkini
1 nagyon kis fej vöröshagyma
olíva olaj
só, bors 
1-2 gerezd zúzott fokhagyma
1 kk mustár
1 ek tejföl
1-2 teáskanál szezámmag

Mint láthatjátok, a lenmag helyett szezámmagot használtam, lenmaghoz még nem volt szerencsém, legalábbis a kamrapolcról még nem került sose elő :-) Kevés olíva olajon a hagymát és a meghámozott, kockákra vágott, kimagozott (ha nincs nagy magja, ezt a mozzanatot elhagyhatjuk) cukkinit kissé megsütöttem, megfonnyasztottam. Rászórtam a szezámmagot is, had pattogjanak kicsit a serpenyőben. Mély tálba öntöttem, amikor már nem volt forró, és botmixerrel pürésítettem. Ízesítettem a fűszerekkel, hozzáadtam a tejfölt. Ez lazább szerkezetű lett, mint a karfiol krém, de ez várható is volt, nem szerettem volna sózva kiáztatni, kinyomkodni a cukkini levét sütés előtt, tehát minden alkotóelemét meghagytam tudván, hogy ez inkább egy mártogatós szósz lesz. Sajtos rudakat sütöttem, és vígan mártogattam bele. Utóbbi nem annyira diétás és egészséges, tudom... :) de annál finomabb :-)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...